A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SzMME) érdekvédelmi munkacsoportja a 2022-es szociális béremelési tervekről beszélgetett, bevonva a területen dolgozó szakszervezeteket (MKKSz, SzÁD, SzTDSz). A megbeszélésen elemeztük a várható béremelési forgatókönyveket és az ágazattal kapcsolatos jövőbeni elképzeléseket.

Nézzük a legfontosabb infókat.

Bérrendszer a szociális ágazatban

A szociális ágazat területén alkalmazott bér- és illetményrendszer alapvetően három fő komponensből áll. Az első a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti illetménytábla, amely a tárgyévi költségvetés mellékleteként található meg. Mivel az ebben foglalt összegek 2008. óta változatlanok, belép a képbe a minimálbér és a bérminimum: abban az esetben, ha a besorolás szerinti illetmény nem éri el ezek összegét, ki kell egészíteni a minimálbérre, illetve bérminimumra.  A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bértábla egyes celláit felülírja a minimálbér és a bérminimum, az eredeti összeg csak ott marad meg, ahol meghaladja ezen értékeket.

A harmadik eleme a rendszernek az ágazati pótlékok rendszere, ezeket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) mellékleteiben találjuk meg. Ágazati pótlékokból három létezik jelen pillanatban. Az összevont szociális ágazati pótlék egy egységes rendszerben kapcsolódik a Kjt. bértáblájához. A bölcsődei pótlékok rendszere ennél jóval összetettebb, több alkategóriát képezve egészíti a bértáblát. A harmadik rendszer az egészségügyi kiegészítő pótlék, ez az egészségügyi bártábla változásait követve frissül (utoljára 2020. november 1-től változott).

Külön nem jelöltük, de ezen felül értelmezendők az egyéb munkahelyi pótlékok, a munkáltató által biztosított egyéb anyagi juttatások.

2022

A miniszterelnök 2021. október 8-i rádió-interjújában jelentette be több ágazat béremelési tervet, ezek között szerepel a szociális ágazat béreinek 20%-os emelése. Fülöp Attila államtitkár október 14-én közzétett posztja és „Mi alapján történik a szociális dolgozók béremelése?” című, K/17243. számú kérdésre adott válasz alapján is egyértelmű, hogy a béremelés az alapbér és az ehhez kapcsolódó összevont ágazati pótlékok együttes összegére vonatkozik. Ebből következik, hogy az emelés magába foglalja a minimálbér és bérminimum emelését, az összesített bértábla 20%-os emeléséhez hiányzó részt a pótléktábla korrekciója fogja biztosítani. Ez pontosan azonos metódus a 2020. évben adott 14%-os emeléssel, amikor az emelés mértékbe benne foglaltatott a minimálbér és bérminimum emelése is.

 

Ezt az állítást alátámasztja a Fülöp Attila által közzétett jövőbeni bártábla, ami gyakorlatilag megegyezik az összesített bértábla 20%-kal emelt összegével.

Minimálbér, bérminimum

A 2022. évi összegekről viszonylag konkrét adatok állnak már rendelkezésre. A minimálbér tervezett 200 ezer forintos összege (nettó 133 ezer Ft) meglehetősen stabilnak mondható, a bérminimum kapcsán nem értek véget az egyeztetések, de egyre valószínűbb a 260 ezer forintos összeg (nettó 172 900 Ft). Ez utóbbi azt jelenti, hogy gyakorlatilag a bérminimum is a minimálbér arányában fog emelkedni.

Ez az emelés egyben azt jelenti, hogy a közalkalmazotti bértábla gyakorlatilag a megsemmisülés határára került, hiszen csak 11 ilyen cella marad, amit nem ér el a minimálbér és a bérminimum, a bértábla lefedettsége gyakorlatilag 94%-os.

 

Következmények

Az adatok alapján a várható béremelés jelentős részét a minimálbér és bérminimum emelése teszi ki. A pótléktábla korrekciója ott tud érvényesülni, ahol (még) a bérminimum nem érte el a Kjt. bértábla összegeit. Ha az államtitkár által közzétett táblázatokat vizsgáljuk, látható, hogy az ágazat kb. 80%-át kitevő nem diplomás dolgozók esetében a minimálbéren, bárminimumon túli, pótléktábla korrekciójára épülő bérnövekmény összességben havi bruttó 4-16 ezer forint között lesz. A diplomás szektorban is a tábla nagy részében bruttó 15-30 ezer forint közötti növekmény várható a bérminimum emelésen túl, ennél nagyobb összegre csak a jelentős szolgálati idővel és magas végzettségekkel rendelkező kollégák esetében várható, ők viszont az ágazat munkavállalóinak igen kis rézét képezik.

Az emelés konstrukciójából következik, hogy a költségek nagy része a munkáltatókat terheli majd, a növekmény kisebb része származik a közvetlenül állami forrásból finanszírozott pótlékokból. A minimálbér és bérminimum emelkedés többletköltségét az állami finanszírozásból kell kigazdálkodni. A nyáron a költségvetési törvény keretében elfogadott finanszírozások ennek az emelésnek a költségeit semmiképp nem fogják fedezni. Elképzelhető, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az állam utólag nyújt majd kompenzációt a költségek növekedésére, de addig ezt a munkáltatónak kell állnia.

A különböző közszféra-szektorokhoz viszonyítva az már most látható, hogy nyílik az egészségügyi szakdolgozói bértáblához viszonyított lemaradása az ágazatnak. A nemzetgazdasági átlagbérhez viszonyított helyzetről egyelőre még nehéz nyilatkozni, mivel az ágazati béremelkedés nagy részben a minimálbér és bérminimum emeléshez kötött, nagy elmozdulás nem várható.

A bérpótlék-tábla várhatóan csak a végleges minimálbér és bérminimum adatok után jelenik meg majd. Addig a fenti számítások pusztán elméletiek, bár a rendelkezésre álló adatok alapján nagy eltérés nem lehetséges.

 

Források:

  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet
  • Fülöp Attila Facebook, 2021. október 14. LINK
  • “Mi alapján történik a szociális dolgozók béremelése?” című, K/17243. számú írásbeli választ igénylő kérdésre adott válasz. LINK

Hozzászólások megtekintéseClose Comments

Leave a comment