Augusztus végi hír (lásd itt), hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) napirendjén is szerepel egy koncepció, mely a minimálbér és bérminimum egységesítésére irányul. A terv szerint 2024-re a minimálbér kapna egy erősebb emelést és zárkózna fel a bérminimumhoz. Mit jelentene ez a gyakorlatban a szociális szektorban?
„a minimálbér összege a jelenlegi 232 ezer forintról legalább 296 400 forintra nőne, amely jelenleg a garantált bérminimum összege. Annak érdekében, hogy a bérminimummal érintett nagyjából 800 ezer munkavállaló se járjon rosszul, az összeg tovább emelkedne januártól legalább 5,5 százalékkal, megőrizve így a reálértékét. A minimálbér összege így 2024-ben egy lépcsőben 34,8 százalékkal emelkedne, 312 700 forintra”
Napi.hu
A szemfülesek rögtön észre is veszik, hogy a 20% körüli infláció országában azt mondani, hogy a bérminimum 5,5%-os emelésével már nem járnak rosszul az emberek – nos, ez finoman szólva is megemeli az ember vérnyomását. A „nem jár rosszul„ helyett nyugodtan mondhatjuk azt, hogy rosszul jár mindenki, aki eddig nem a minimálbér alapján kapta a havi fizetését.
Mit jelent ez a szociális bértáblában?
#1.
RIP Kjt. bértábla. A 312 700 Ft összegben meghatározott minimálbér/bérminimum azt jelenti, hogy a közalkalmazotti bértáblában egyetlen cella, a J17 (49 év szolgálati idővel) marad ki, minden más a minimálbér alá kerül. Amúgy jövőre bármilyen emelés történik, ha a bérminimumra vetített emelés eléri a 8,5%-ot, a teljes közalkalmazotti bértábla bekerül ez alá.
#2.
A bruttó 312 ezer forintos összeg azt jelentené, hogy a közalkalmazotti bértábla „A” fizetési osztályába tartozók jelentős, bruttó 80 700 forintos emelésben részesülnének. A teljes (összevont szociális ágazati pótlékkal emelt) szociális bértáblára vetítve ez 29-32%-os bruttó emelésnek felel meg. Ez összességében nem is hangzik rosszul, hiszen a legszegényebb jövedelmű társadalmi csoportok számára fontos segítséget jelentene. Az más kérdés, hogy miből is fizetik ki ezt a munkaadók, mert ez személyenként kb. 1 millió forintos éves többletköltséget jelent.
#3.
Mivel a „B” fizetési osztálytól felfelé mindenhol a bérminimum az alap a számolásban, ott marad a bérminimum rendkívül sovány, bruttó 16 300 forintos emelése. A többdiplomás doktormatuzsálemek (J17.) nem kapnak semmit se. A legmagasabb arányú emelést a B osztály elején mérhetünk, ami 5,1%. Mindenhol ettől fentebb csak kevesebb (diplomások nagy része már 4% alatt). Munkáltatói oldalról nézve persze ez kedvezőbb, hiszen kb. 220 ezer forintos többletköltséggel megúszható adott évre nézve.
#4.
A másik gond, hogy az aránytalan emelés az „A” osztályt „rátolja” a felette lévő oszlopokra. Az „E1” cella bruttó 13 ezer forinttal ér majd többet, mint az „A1”, ami igazán fantasztikusan megmutatja a pálya megbecsültségét. Gyakorlatilag a nem diplomás munkaköröket és dolgozókat bezsúfolja a teljes tábla egy 68 ezer forintos intervallumba – ennyi ugyanis a különbség az A1 és az E17 besorolás között, egy pályája végén járó E kategóriás szakember fizetése alig 20%-kal lenne több, mint egy pályakezdő szakképzetlen dolgozóé.
Van-e a tervnek realitása?
Mindezek azért mutatják, hogy egy ilyen manőver esetén mindenképpen a pótléktábla újratervezése lenne szükséges (nem mintha egyébként nem kellene már újragombolni a történetet). Ez pedig kormányzati oldalról nem kevés milliárd forintos forrásbevonást jelentene – erről tudjuk, hogy nem szívesen teszik meg.
A koncepció egyik gyenge pontja, hogy gyakorlatilag elhanyagolhatóan kicsi a bérminimum emelése, ami a 2022/2023-as év inflációja mellett jelentős reálbércsökkenést jelent a szakdolgozóknak. Ha ezt nem kompenzálja a pótléktábla, akkor ez újabb jelentős munkaerővesztést jelenthet az ágazatnak (most arról nem fantáziálok, hogy megszületik az ágazati összefogás és több ezer ember felvonul a minisztérium elé).
A másik gyenge pont, hogy a szakképzetlen-szakképzett dolgozók közötti tartományt erősen beszűkíti. Az amúgy is perverz módon szerveződő magyar munkaerőpiacon a bérezési rendszerekben számos anomália van, már ágazaton belül is iszonyatos sok a bérfeszültség (eü-szoc különbség, bölcsődei pótlékok, stb.), ezt a helyzetet továbbrontja ez a beavatkozás.
A Kjt. bértábla eredetileg egy reálisan progresszív bérnövekedést tartalmazott, mely a szolgálati időt és a végzettségeket is figyelembe vette. A teljes tábla progresszivitása eredetileg 4,66 volt, ennyi volt a legelső és a legutolsó fizetési cella közötti szorzószám. 2023-ra ez már a pótlékkal számolt szociális bértáblában 2,39-re csökkent, a tervezet jelenlegi formájában pedig 1,81-re esik vissza. Ez egyet jelent a szakmai tudás és tapasztalat kukába dobásával. Bár ez alapvetően sajnos egybevág az elmúlt években kibontakozó trendekkel…
Ezek alapján azt kell mondani, hogy a tervezetnek szakmai értelemben nincs realitása, de politikai értelemben a megvalósítás persze nem zárható ki. Nyilván a különböző érdekegyeztető tárgyalásokon kiderül, mit lesz ebből, de meglepődnék, ha elengednék a bérminimum és minimálbér kettősét, mert a tervezet alapvetően minden szektorban a szakképzett dolgozók komoly sérelmét okozza.
Minden esetre érdemes lesz figyelemmel kísérni a bértárgyalásokat.
