Továbbra sincs megállapodás a 2021. évi minimálbér és bérminimum összegéről annak ellenére, hogy az elmúlt évek legalacsonyabb mértékű emeléséről folyik a vita. A szociális dolgozók fizetésének alapvető meghatározó tényezője a bérminimum.
A hírek szerint a munkaadói oldal 3,1 %-os béremelkedést tartana elfogadhatónak, a munkavállalói oldal 5 %-os béremelést szeretne. A munkaadói oldal 3,1%-os javaslatával 2021-ben a minimálbér 165.990 Ft, a garantált bérminimum 217.130 Ft lehetne. A munkavállalók 5%-os emelésével 2021-ben a minimálbér 169.050 Ft, a garantált bérminimum: 221.130 Ft összegű lenne. A minimálbér összege 2020-ban 161.000 Ft, míg a garantál bérminimum pedig 210.600 Ft volt, láthatóan egyéni szinten néhány ezer forintos különbségről van szó.
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum bruttó összege folyamatosan emelkedik, a nettó összeg, illetve vásárlóerő tekintetében ez a trend korántsem ilyen egyértelmű. A 2011-2012. évben a bruttó minimálbérben és bérminimumban is jelentős emelkedés mutatkozott, ami a nettó összegekben gyakorlatilag nem jelent meg – ebben az időszakban a bruttó összeg emelkedése csak az adójóváírás kivezetése okozta nettó jövedelemcsökkenést kompenzálta. 2013-tól a bruttó és nettó összegek párhuzamosan mozogtak, mivel a munkavállalókat terhelő tételek is stabilizálódnak (eltekintve a személyi jövedelemadó 15%-ra csökkentésétől 2016-ban).
A 2010-2020-as időszakban érdemi bérnövekedést (legalábbis a korábbi évekhez képest) a 2017-2020-as, kétszer két éves megállapodásokban rögzített emelések jelentettek (lásd 1. és 2. ábrán).
A 2021. évre vonatkozóan pedig a koronavírus járvánnyal indokolva kormány nem döntött az éves minimálbér és bérminimum összegéről, a tárgyalásokat áttolta az új évre, melyben a munkaadók 3% a munkavállalók 5% körüli összeget szeretnének – ami 2015-ben fordult elő utoljára. A szociális ágazat szempontjából a bérminimum változása fontos szám, ugyanis a bértábla befagyasztását követően ez a paraméter határozza meg a dolgozók többségének havi fizetését.
Nemzetközi kitekintésben a magyar minimum bérezés egyébként is a sereghajtók között van mind összegében, mint az emelések mértékében (Eurostat). Az Eurora vetített bérek értékét az is rontja, hogy a forint árfolyam-ingadozása a reálértéket általában csökkenti, 10 év alatt nagyjából a 270 forintos euró árfolyamról a 370 forintos szintig romlott a forint (Tőzsdeász).