- Részletek
-
Szülőkategória: JOGTÁR
-
Kategória: JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2013
-
Készült: 2013. december 06. péntek, 08:39
-
Utolsó frissítés: 2013. december 06. péntek, 08:43
-
Találatok: 54
2013. évi CCIII. törvény a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
A magyar Közlöny 2013. december 5-i számában kihirdetésre került az Országgyűlés a 2013. november 25-i ülésnapján elfogadott "salátatörvény", ami a 2014. évi költségvetéshez szükséges jogszabályváltozásokat tartalmazza. Ebből szemezgettem ki a szociális ágazat számára közvetlenül is fontosnak tartható részeket.
3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
111/A. § Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel,nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.
8. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
12. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)
„b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba) a 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj),
bb) önkormányzati segélyt;
c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint
ca) időskorúak járadékát,
cb) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj) vagy a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj)”
[állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]
(2) Az Szt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A járási hivatal – kérelemre – kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont
bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.”
(3) Az Szt. 43/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.”
(4) Az Szt. a következő 43/C. §-sal egészül ki:
„43/C. § A kiemelt ápolási díj, az emelt összegű ápolási díj, valamint a méltányossági ápolási díj megállapítása során a 41. §-ban és a 42. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.”
(5) Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, és
d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében.”
(6) Az Szt. 58/A. § (2e) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)
„b) azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,”
(7) Az Szt. 132. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy annak a személynek, aki olyan hozzátartozójának a gondozását, ápolását végzi, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságát megalapozó betegségek és fogyatékosságok körét és súlyossági fokát az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.”
13. § Az Szt.
a) 19. § (2) bekezdésében az „ápolási díjban” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási díjban” szöveg,
b) 43/B. § (1) bekezdésében az „ápolási díjat” szövegrész helyébe a „méltányossági ápolási díjat” szöveg,
c) 50. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)” szövegrész helyébe az „az Mmtv.” szöveg,
d) 121. § (2) bekezdés k) pontjában a „szolgáltatásért járó ellenérték” szövegrész helyébe a „szolgáltatáshoz való hozzájárulás” szöveg,
e) 121. § (2) bekezdés l) pontjában az „az ellenérték” szövegrész helyébe az „a hozzájárulás” szöveg,
f ) 121. § (2) bekezdés m) pontjában az „az ellenértékkel” szövegrész helyébe az „a hozzájárulással” szöveg lép.
14. § Hatályát veszti az Szt. 43/B. § (2) bekezdése.
9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)
„b) azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül.”
Figyelem, a Gyvt-t további módosítások is érintik, az ugyanebben a közlönyben található: "2013. évi CCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról" című törvényben
11. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
17. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve]
„aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét,”
Szociális területet érinti a törvény 1. számú melléklete:
1. melléklet az 1996. évi XXV. törvényhez: Az alapvető lakossági szolgáltatások
16. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások: étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása [a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)]
17. Az idős és hajléktalan személyek átmeneti és tartós bentlakásos ellátása (Szoctv.)
18. Azon egyéb szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások és gyermekvédelmi szakellátás megszervezése, amelyeket az önkormányzat az állammal vagy állami szervvel kötött megállapodás, szerződés keretében nyújt (Szoctv. és Gyvt.)
19. A törvényben meghatározott gyermekétkeztetési feladatok (Gyvt.)
20. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, köztemetés, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás (Szoctv. és Gyvt.)
Aki jogértelmezésben otthon van, az írja már meg, hogy a 16. pont alapján a támogató szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatás nem számít alapvető lakossági szolgáltatásnak?
Magyar Közlöny 2013. évi 202. szám (2013. XII. 05.)
84 073 – 84 092. oldal (3 - 22. oldal)
KÖZLÖNY LETÖLTÉSE
- Részletek
-
Szülőkategória: DOKUMENTÁCIÓ
-
Kategória: SZERVEZETI DOKUMENTUMOK
-
Készült: 2013. december 02. hétfő, 16:40
-
Utolsó frissítés: 2013. december 02. hétfő, 16:42
-
Találatok: 161
ADATLAPOK A 369/2013. (X.24.) KORMÁNYRENDELETHEZ
A szolgáltatói nyilvántartás adatmódosítás iránti kérelem
369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 15. § (1)-(2), valamint 4. számú melléklete alapján
(doc,72 KB)
Szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem
369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 15. § (1)-(2), valamint 4. számú melléklete alapján
(doc,122 KB)
Szolgáltatói nyilvántartásból történő törlés iránti kérelem
369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 15. § (1)-(2), valamint 4. számú melléklete alapján)
(doc,55 KB)
Forrás: EMMI, 2013. december 2.
- Részletek
-
Szülőkategória: HÍREK
-
Kategória: PÁLYÁZATFIGYELŐ
-
Készült: 2013. november 26. kedd, 11:01
-
Utolsó frissítés: 2013. november 26. kedd, 11:01
-
Találatok: 100
FIGYELEM! A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése jogcím 1. és 2. célterületein a támogatási kérelmek benyújtásának időszaka felfüggesztésre került!
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tól igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 103/2013 (XI. 8.) VM rendelet vonatkozásában felhívjuk a Tisztelt Kérelmezők figyelmét, hogy az 1. és 2. célterületek (falu- és tanyagondnoki, valamint egyéb szociális, bűnmegelőzési és közösségi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan új gépjárműbeszerzés) vonatkozásában a támogatási kérelmek benyújtási időszakát az Irányító Hatóság,
2013. november 25-én 18:00 órai hatállyal felfüggesztette.
A benyújtási időszak felfüggesztéséről szóló 292/2013. (XI. 25.), valamint 293/2013. (XI. 25.) számú IH közlemények a lenti linkeken megtekinthetőek.
A felfüggesztés időpontját követően nincs lehetőség a támogatási kérelmek szerkesztésére és benyújtására.
Így jártunk...
- Részletek
-
Szülőkategória: E-KÖNYVTÁR
-
Kategória: NRSZH dokumentumok
-
Készült: 2013. november 21. csütörtök, 19:07
-
Utolsó frissítés: 2013. november 21. csütörtök, 20:03
-
Találatok: 234
Tájékoztatás a 2013. évi feladatmutató módosítás főigazgatói döntés alapján ELFOGADOTT és ELUTASÍTOTT kérelmekről
Csaknem napra pontosan 6 hónappal a 2013-as évközi feladatmutató bejelentés határideje után az NRSZH közzé tette az eredményeket:
Néhány adat:
Az összes feladatmutató igény 259.477 FE volt, ebből 83.509 FE személyi segítés (32,2%), 175.968 FE személyszállítás (67,8%) felé irányult (ebből a tisztán elutasított szolgálatok igénye 5.277 FE. Ez összességében 430.970.000 Ft lett volna. Átlagosan 1073 FE személyi segítést és 1.066 FE szállítást kértek a szolgáltatók. Az összes támogatási igény szolgálatonként átlagosan 2,6 millió Ft volt.
A kiosztott feladatmutató ehhez képes "soványabb" volt: 5.961 FE személyi segítés (11.922.000 Ft), a személyi szállításra 8.478 FE (12.717.000 Ft), ez összesen 14.439 FE, értékben pedig 24.639.000 Ft. Ez a nyertes szolgáltatók számára átlagban 37 FE személyi segítést és 53 FE személyszállítást, valamint 154.962 Ft állami támogatást jelent.
Az igényelt feladatmutatónak mindössze 5,6%-a került befogadásra, a támogatási igény 5,7%-ban került kiosztásra támogatás.
Összesen 165 szolgáltató kért emelést, ez az aktuálisan működő szolgáltatók 60%-a. Ebből 159 szolgáltató kapott valamennyi támogatást, ez az igénylők 96%-át jelenti.
Figyelembe véve, hogy a 2013-as évre milyen feladatmutató értékek kerültek befogadásra, illetve milyen finanszírozást kapott a szolgáltatás, a kért módosítások egyáltalán nem voltak irreálisak. Sajnos a kis arányú megvalósulás érdemben nem javíthatta a szolgáltatások működési helyzetét (bár minden kis pénznek örülünk).
Módosításról szóló tájékoztatók hivatalos oldala. itt elérhető a többi pályázati finanszírozású szolgáltatás befogadási táblázata is.
- Részletek
-
Szülőkategória: JOGTÁR
-
Kategória: JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2013
-
Készült: 2013. november 11. hétfő, 11:18
-
Utolsó frissítés: 2013. november 11. hétfő, 11:18
-
Találatok: 193
2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
Az Országgyűlés 2013. október 28-i ülésnapján elfogadta a 2013. szeptember 6-án benyújtott,T/12096 számú törvényjavaslatot, mely a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását szabályozta újra.
Jogszabály tartalma:
1. A törvény hatálya
2. A gondnokoltak nyilvántartása
3. Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása
4. A nyilvántartások közös szabályai
5. A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartása
6. Záró rendelkezések
A törvény alapján felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, annak üzemeltetésére, vezetésére, az azokból történő adatszolgáltatás iránti kérelmek előterjesztésére, valamint az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, illetve az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a nyilvántartásokból kérelemre történő adatszolgáltatás díjának összegére és megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat.
Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba való bejegyzésének illetéke 15 000 forint.
A törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Ezzel egy időben hatályát veszti a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény.
Magyar Közlöny 2013. évi 185. szám (2013. XI. 08.)
80 480 – 80 486. oldal (18 - 24. oldal)
KÖZLÖNY LETÖLTÉSE
- Részletek
-
Szülőkategória: HÍREK
-
Kategória: SZUBJEKTÍV
-
Készült: 2013. október 30. szerda, 07:48
-
Utolsó frissítés: 2013. október 30. szerda, 08:24
-
Találatok: 288
SZUBJEKTÍV: KENYSZI RIPORT
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 2013. október 24-én tette közzé a „Riport az Igénybevevői Nyilvántartás 2013. július 15-21. közötti adatai alapján 1. szám" című dokumentumot a honlapján. Érdemes ebben szemezgetni mind a szöveges, mind a grafikus tartalmat illetően, igen jól mutatja, mire is (nem) jó a KENYSZI rendszer. A riport olvasása során támadt néhány olyan gondolaatom, amit érdemesnek tartok egy kicsit szélesebb körben megosztani, hátha némi tanulsággal szolgál a jövendőre nézve. Kicsit morgolódós lesz, de tartsuk fejben József Attila sorait: "Érted haragszom, nem ellened..."
A TANULMÁNY
A bevezető részben szerepelnek az alábbi mondatok:
"Az Igénybevevői Nyilvántartás (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről - KENYSZI) egy országosan egységes nyilvántartási rendszer, amely megalapozza a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások állami finanszírozásának hatékony ellenőrzését." (kiemelések tőlem)
Személyes véleményem továbbra is az, hogy erre a rendszer nem alkalmas. A „hatékony ellenőrzés" összességében azt jelenti, hogy amely ellátott nincs fent a napi jelentés rekordjai között, arra nincs állami finanszírozás. Ennek semmi köze nincs önmagában a hatékonysághoz, mert a MÁK ellenőrzés ugyanúgy helyszíni, dokumentum alapú eljárás maradt, erre a KENYSZI adatokkal való összevetés csak egy újabb eljárási elem (és egyben hibalehetőség).
Előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a szolgáltatón az általa vezetett papír alapú dokumentáció alapján jogosult lenne az állami forrásra, de a KENYSZI napi jelentésében vétett hiba miatt arra jogosulatlanná válik. Ne fessük a falra az ördögöt, de a szolgáltatónak jelen pillanatban semmilyen védelme nincs a rendszerhibákkal szemben, sem jogi, sem technikai lehetősége nincs arra, hogy hitelesen igazolni tudja a saját részéről az adatszolgáltatás megtörténtét.
„Bevezetésével lehetővé vált a jogosulatlan igénybevételek kiszűrése, a szociális ellátórendszer hatékonyabb, az egyéni szükségletekhez jobban illeszkedő működtetése.”
A „jogosulatlan igények kiszűrése” gyakorlatilag az „ütközések” rendszerét jelenti, amivel elég sok probléma van. Először is az ütközések jó részben finanszírozási alapon kerültek meghatározásra, vagyis nem feltétlen jogosulatlan az igénybevétel, hanem párhuzamosan finanszírozott. Az ütközési rendszer kialakítása igen hosszadalmas és nehézkes folyamat volt, sokan emlékezünk arra, hogy mekkora felháborodások voltak egyes szolgáltatási tevékenységek ütközése miatt, hónapokba telt, mire valamilyen szinten rendeződött az ügy (pl. támogató szolgálat + nevelőszülői ellátás).
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy amennyiben a jogosulatlan szolgáltatást detektál a rendszer, egy szociális szolgáltatónak semmilyen jogköre nincs az intézkedésre, a hatályos jogszabály (Szt.) a megszüntetés esetei között ezt nem rögzíti.
Éppen szeptemberben jelent meg az a cikk több hírportálon (EMMI közlemény alapján), hogy 260 millió Ft értékű „jogosulatlan szolgáltatást” szűrtek ki a KENYSZI segítségével. Az viszont nem jelenik meg a cikkben, hogy a szolgáltatás típusok közötti átfedés, duplikált igénybevétel nem feltétlenül a szolgáltatást nyújtó szervezetek (vagy ellátottak) visszaélését jelenti.
Véleményem szerint a 260 millió Ft-os „megtakarítás” a szociális szolgáltatói ágazat éves finanszírozási volumenéhez képest elenyésző, az ütközés az ellátottak 0,12%-át érintette, ami szintén minimális. Ez az összeg akkor is kevés, ha összevetem a KENYSZI rendszer létrehozási és fenntartási költségeivel, vagy az adminisztratív tevékenységre fordított munkaidő értékével.
Érdemes azt is figyelembe venni (és erről nem szól a cikk), hogy a 260 millió Ft jó eséllyel nem fog bent maradni az állami kasszában, mert a szolgáltatók nagy része többet teljesít, mint amennyit az állam finanszíroz. Nincs miből visszavonni a „jogosulatlan szolgáltatás” ellenértékét. Lényegében csak a támogató szolgáltatás jóval nagyobb értékű finanszírozatlan többletszolgáltatást végez, mint amit itt sikerült megtakarítani, az első pályázati ciklusban évente csak 50%-kal több szolgáltatást teljesített a szolgáltatás, mint amennyit az állam megfinanszírozott, ez pedig milliárd forintos nagyságrendű tétel. Egyszer szeretnék egy olyan cikket látni, ahol az EMMI erről számol be nagy lelkesedéssel (megköszönve ezzel a mélyen alulfizetett kollégák munkáját).
Az „egyéni szükségletekhez jobban illeszkedő működtetés” esetén jó lenne néhány gyakorlati példát látni, ugyanis saját kis körömben semmilyen olyan intézkedést, jogszabályváltozást nem tapasztaltam a KENYSZI felállása óta, ami arra utalna, hogy a valós igényekhez jobban illeszkedő lenne a szociális ellátórendszer. A támogató szolgáltatásból évek óta úgy vonnak ki jelentős forrásokat és szolgáltatói kapacitást, hogy ez ellátotti létszámunk és az elvégzett munka jelentősen meghaladja a finanszírozási volumenhez tartozó elvárt értékeket. S annak ellenére, hogy a pályázati rendszer bevezetése óta ezt a KENYSZI előtt is dokumentálta a kormányzat (negyedéves jelentések, éves elszámolások formájában) semmilyen olyan intézkedés nem történt, ami a „jobban illeszkedést” szolgálta volna.
„Az Igénybevevői Nyilvántartás a szociális szolgáltatások területén az ellenőrzés támogatása mellett ágazattervezési célokat is szolgál: elősegíti, hogy a költségvetési források a rászorulók érdekében, hatékonyan és eredményesen hasznosuljanak”
A KENYSZI ágazattervezési feladatokban való felhasználásra erős kétségek mellett alkalmazható. Nyilvánvalóan nyújt némi információt ellátotti létszámokat illetően, de ok szolgáltatás esetén nem ad olyan specifikus információt, ami valóban segítené az ágazattervezést. Csak néhány, általam ismert példa:
A családsegítő és gyermekjóléti alapszolgáltatásban a gondozásba vétel alapján történik jelentés, vagyis, ha a kliens 2 évig tartja a kapcsolatot a családgondozójával akkor ezen időszak alatt folyamatosan jelentést kell rá adni. Viszont ez semmit nem mutat meg a családgondozók valós leterheltségéről, az elvégzett feladatokról, az egy gondozóra eső ellátotti létszámról, az aktuális napi ügyfélforgalomról, stb.. Ráadásul ez az egész nincs hatással a forrásokra, hiszen a családsegítés lakosságszám alapján finanszírozott szolgáltatás.
Másik példa legyen a támogató szolgáltatás: a jelentési rendszer csak az igénybevétel tényét rögzíti, de nem mutatja meg, mekkora szolgáltatási kapacitást is vesz igénybe az ellátott. Lehet, hogy egy szolgáltató egy nap 20 igénybevételt is jelent, de volumenében ez kevesebb teljesítést jelent, mint egy másik szolgáltató 10 jelentett igénybevétele! Hogy lehet ez alapján szolgáltatás tervezni?
Ne feledkezzünk meg arról, hogy ezekhez az adatokhoz a szolgáltatók nem férhetnek hozzá. Az ágazattervezés egyik legfontosabb színtere a szolgáltatói szint lenne, hiszen a szolgáltató van (elvileg) abban a helyzetben, hogy az igényeknek megfelelő kapacitás létrehozása érdekében cselekedjen: létrehozzon kapacitást átcsoportosítson erőforrásokat, vagy a szolgáltatás szakmai paramétereit az igényekhez igazítsa (szociális piac vagy valami ilyesmi). Ebből a folyamatból a szolgáltatók ki vannak zárva, a teljes ágazattervezést lényegében a központi kormányzat látja el és szinte kizárólag finanszírozási eszközökön keresztül (lásd a jelenlegi kapacitás befogadási rendszert).
„A nyilvántartás kiépítésével olyan naprakész információk állnak rendelkezésre a szolgáltatások üzemeltetéséhez, melyek segítségével a szociális ágazat gazdaságosabban, a tényleges problémákra összpontosítva működtethető.”
A szociális és gyermekvédelmi szektorban jelenleg nincs olyan mechanizmus, ami képes lenne a naprakész információkat rövid időn belül az ágazati szabályozásba, működtetésbe visszaforgatni. A „gazdaságos működtetés” fogalma alatt nem tudom mit értenek (valószínűleg az elérhető legkisebb forrásigényt), de gyakorlatilag tisztázatlan, milyen formában is szolgálja ezt a KENYSZI rendszer.
A GRAFIKONOK
A 1. ábra a 2012. május – 2013. július időszak igénybevevői létszámát mutatja. Az alacsony „vizuális élmény” mellett ne menjünk el: 2013-ban vagyunk (amikor az Office több tucat igényes diagram sablont tárol, nem beszélve az egyéni beállítások rendkívül széles lehetőségeiről), amikor egy ilyen igénytelen grafikai megjelenítéssel vagyunk kénytelen szembesülni. Ez már csak azért is meglepő, mert idén májusban, Siófokon az NRSZH témába vágó prezentációja kifejezetten jó vizuális eszközöket tartalmazott.
Vizuális „élmény” – 2013.
A 2. ábra az „új és megszűnt igénylések számának alakulása” témakört mutatja be. Az adatokhoz annyit hozzátennék, hogy van némi korrekcióra szoruló „jelenség” a KENYSZI működésében: határozott idejű megállapodást nem lehet hosszabbítani (csak rövidíteni)! Ha a már beírt dátumot későbbire szeretném módosítani, akkor a „Hiba az űrlapon: Megállapodás rögzítése. A szolgáltatás vége nem lehet a tárolt értéknél későbbi!” hibaüzenetet kapom. Vagyis határozott idejű megállapodás esetén meg kell várnom, amíg a rendszer lezárja a régi jogviszonyt és egy újat kell felvinnem. Az eredmény az, hogy adott szolgáltató gyakorlatilag folyamatos jogviszonyban tartja az ellátottat, a KENYSZI pedig egy megszüntetést és egy új ügyfelet fog nyilvántartani (ha megnézzük az adott ellátott adatait, külön jogviszonyként is számolja őket a rendszer).
Nem lehet tudni, hogy a 2. ábra adataiban mekkora arányban vannak jelen az ilyen duplikációk, de azért érdemes ezt a tényezőt is fejben tartani az adatok vizsgálatakor.
3. ábra: A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevevőinek napi ingadozása
Nem meglepő eredmény látható: az igénybevétel alapvetően a munkanapokra koncentrálódik. Némileg csalóka azonban a hétvégi adatsor: nyilvánvalóan a bentlakásos intézmények esetében történik hétvégi igénybevétel. De például a családsegítés (és még néhány más szolgáltatás esetén) esetén sok esetben nincs konkrét munkavégzés hétvégén - a rendszer mégis igénybevételt regisztrál. Valójában a hétvégére regisztrált közel 200 ezer ember nagy része az adott időpontban nem vesz igénybe szolgáltatást… ennyit a „naprakész információkról”.
4. ábra: 2013. június 15-21. közötti héten szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybevevők számának kor szerinti megoszlása nemi bontásban (fő)
Ha csak a KENYSZI rendszer alapadataiból (nem, életkor, cím-adatok) indulunk ki, nagyszerű statisztikákat lehetne készíteni szolgáltatásonként vagy területi alapon. Ehhez képest nem túl informatív a riport statisztikája. Vessük össze a jelenlegi kiadvány grafikonját a májusi, Siófokon bemutatott prezentáció hasonló diagramjával:
KENYSZI riport:
Siófok:
Ég és föld: egyáltalán nem mindegy, hogy vannak-e az összehasonlításhoz referencia adataink. Most képzeljük el, hogy ezeket lehetne területi bontásban és szolgáltatásonként. Ha valaki azt gondolná, hogy ez milyen irtózatos munka lenne: ezt az adatbázist kezelő program automatikusan elő tudja állítani.
5. ábra: A 2013. július 15-21. közötti héten szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybevevők számának megoszlása lakóhelyük szerinti járások alapján (fő)
Az előbb hiányoltam a területi adatokat, s lám: itt vannak. De biztos jó ez így nekünk? Nem igazán.
Amit itt látunk, azok a járásonkénti igénybevételi nyers adatok, ezek azonban önmagukban nem nyújtanak sok információt. Az, hogy hány igénybevétel van, függ a területen lakók számától, a szociális ellátások kiépítettségétől és a szociális problémák összetételétől. Ezen tényezők nélkül viszont nem tudjuk értelmezni a színes térképet.
Hogy lehetne itt is előre lépni, szintén a siófoki előadás képét szeretném bemutatni, itt a járások jellegének megfelelő, lakosság-arányos összehasonlítás került megjelenítésre, ami már valamilyen irányban azért előrelépés. Lehetne még sok, hasznos módon feldolgozni az adatokat, de kiindulásnak már ez is megtenné:
6. ábra: A gyermekjóléti (bal) és a szociális alapellátást (jobb) nyújtó szolgáltatások számának változása
Itt sokat segített volna, ha a szolgáltatások megkülönböztetésre kerültek volna: ha már az alapszolgáltatások és a szakellátások szétválasztásra kerültek, mehetett volna a dolog tovább is, mivel PDF-ben vagyunk, a terjedelem azért nem lett volna olyan nagy probléma. Hiányolom, hogy mit is jelent a „szociális alapszolgáltatások esetén az adattisztítás”, s hogy ez milyen módon képes redukálni az adott időszak szolgáltató számát.
8. ábra: A 2013. július 21-én a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások száma járások szerinti bontásban (db)
Idézem: „Jól látható, hogy a nagyobb, jellemzően megyei jogú városokat is magába foglaló járásokban magasabb a szolgáltatások száma.” Ezért kár volt kiépíteni a rendszert, mert ez olyan információ, amit a KENYSZI előtt is tudtunk. Egyes esetekben (pl. a pályázati finanszírozású szolgáltatások) egy jó ideig naprakész információk voltak jelen a szolgáltatások területi eloszlásáról (sajnos ezek közzétételéről újabban leszokott az NRSZH).
AZ EXCEL TÁBLÁK
A mellékletként csatolt Excel táblázatban is vannak ám érdekességek:
1.3. és 1.4. Itt már ellátás típusonként bontott adatokat találhatunk a megszűnt és új megállapodásokról, de ennek grafikai feldolgozása kimaradt a szöveges anyagból.
A 2. kezdető táblázatokkal őszintén szólva nem nagyon tudok mit kezdeni. Részben azért, mert egy nagyon rövid, egy hetes időszakból merít mintát. Ráadásul tudjuk, hogy a szolgáltatások jelentős részénél ez „holt szezon”, ilyenkor a legalacsonyabb az igénybevétel. Más részről nem nagyon van mivel összevetni az adatokat, sem más időszakokkal, sem más területekkel (pl. az eltérő szolgáltató és lakosságszám miatt) nem tudjuk összehasonlítani.
5.3. „szolgáltatások számának megoszlása fenntartói típus” szerinti bontásban 517 db támogató szolgálat van! Ez úgy durván kétszerese annak, ami valójában létezik. Csak a kecskeméti járásban 9 szolgáltatót jelez támogató szolgáltatásra, ami valójában inkább csak 6. Honnan jönnek ezek az adatok?
KONKLÚZIÓ?
A KENYSZI rendszer legnagyobb előnye lehetne, hogy korrekt, szolgáltatások valós szakmai mutatóihoz igazított adatfelvételből rendkívül jó információs anyagokat lehetne készíteni – amiket publikálni kellene rendszeresen. Ez nem csak a kormányzatnak lenne segítség, de a szolgáltatóknak is, mert az egyénre szabott szolgáltatást nem az EMMI vagy az NRSZH/SZGYF biztosítja, hanem a terepen dolgozó szervezetek. Arról nem is beszélve, mekkora segítség lenne ez egy szakmai program, pályázat, szakmai projektmunka elkészítése során: nem kellene mindenféle szedett-vedett, elavult adatokat masszíroznunk, lehetne a tényekkel, realitásokkal foglalkozni.
Ne feledjük, itt egy milliárd forintos rendszerről van szó, aminek az életben tartása is komoly összegekbe kerül. Ezért már „adófizető állampolgárként” de szakemberként is elvárnék egy korrekt adatközlést. De ha más nem, akkor a sok színes grafikonnal el lehet adni, hogy végül is csak volt értelme az egésznek, nem kidobott pénz volt a rendszer kiépítésére szánt sok millió Ft (ne tévesszen meg senkit, hogy EU támogatásból jön hozzá a pénz - azt is a magyar állam fizeti be a közös kasszába).
Ami a közzétett riport kapcsán igazán bosszantó, hogy úgy tettek közzé adatokat, hogy végső soron semmit sem tudtunk meg végül azon kívül, amit már eddig is tudtunk. Sem általánosságban, sem a saját szolgáltatástípusomat illetően nem lettem gazdagabb, néhány olyan panel-bölcsességet kaptam (hétvégén kevesebben vesznek igénybe szociális szolgáltatást…puff neki), amit eddig is tudtam.
KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK
Közel 260 millió forintnyi jogtalan szociális szolgáltatást szűrtek ki
Előadásanyagok - MACSGYOE XXII. ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSKOZÁS
GONDOLATOK A KENYSZI/TEVADMIN RENDSZERRŐL
- Részletek
-
Szülőkategória: JOGTÁR
-
Kategória: JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2013
-
Készült: 2013. október 24. csütörtök, 20:35
-
Utolsó frissítés: 2013. október 24. csütörtök, 20:36
-
Találatok: 688
369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
A mai nappal egy új, alapvető jogszabállyal lettünk gazdagabbak, ami meghatározza a működési engedélyezéssel és ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárásokat.
Tartalom
I. Fejezet - Értelmező rendelkezések
Alapvető fogalmak, amiket definiál a jogszabály:
- adatmódosítás
- befogadás
- ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó
- ellátási terület
- ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség
- engedélyes
- időszakos férőhelybővítés
- külső férőhely
- szolgáltatás
- szolgáltató
- szolgáltató székhelye
- telephely
- téli időszak
II. Fejezet - Eljáró hatóságok
1. A szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv
2. Működést engedélyező szervek
III. Fejezet - A szolgáltatói nyilvántartás
3. A szolgáltatói nyilvántartás tartalma
4. Ágazati azonosító
5. A bejegyzés időbeli hatálya
6. Adatszolgáltatás a szolgáltatói nyilvántartásból és az engedélyesek működéséről
7. Tanúsítvány
IV. Fejezet - A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások és a fenntartó bejelentési kötelezettsége
8. Közös szabályok
9. Az engedélyes bejegyzése
10. Bejelentési kötelezettség
11. Adatmódosítás
12. Az engedélyes törlése
V. Fejezet - Ellenőrzés
13. Az ellenőrzés lefolytatása
14. Jogkövetkezmények
15. A Hivatal által lefolytatott ellenőrzés
VI. Fejezet - Bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatás
VII. Fejezet - Záró rendelkezések
Ez a rendelet 2013. december 1-jén lép hatályba.
17. Átmeneti rendelkezések
18. Az Európai Unió jogának való megfelelés
19. Módosító rendelkezések
20. Hatályukat vesztő jogszabályok
Hatályát veszti
- a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet,
- a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet.
MELLÉKLETEK
- 1. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez - A szolgáltatói nyilvántartás adatai
- 2. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez - Az ágazati azonosító képzése
- 3. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez - A tanúsítvány adattartalma
- 4. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez - Az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlap és elektronikus űrlap kötelező adattartalma
- 5. melléklet a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelethez - Az engedélyes bejegyzése iránti kérelemhez csatolandó, illetve a működést engedélyező szervnek bemutatandó iratok
Magyar Közlöny 2013. évi 175. szám (2013. X. 24.)
79 350 – 79 382. oldal (8 - 40. oldal)
KÖZLÖNY LETÖLTÉSE
- Részletek
-
Szülőkategória: HÍREK
-
Kategória: SZUBJEKTÍV
-
Készült: 2013. október 01. kedd, 09:26
-
Utolsó frissítés: 2013. október 01. kedd, 13:33
-
Találatok: 256
2014
Gondolatok a 2014-es költségvetési törvénytervezethez:
“Nincs olyan terület a jövő évi költségvetésben, amely kevesebb forrással számolhat jövőre” - mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter… (index.hu)
A 2013-as évben 5.953.800.000 Ft állami támogatás volt betervezve a pályázati finanszírozású szolgálatoknak. A 2014-es tervezetben 5.503.500.000 Ft van, ez 450.300.000 Ft összeggel kevesebb - egészen pontosan 7,6%-os csökkenést jelent. A fejezetből ugyan eltűnik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (átkerül az SZGYF költségvetésébe), de bejönnek a Biztos Kezdet Gyermekházak, aminek a tervezett 273 millió Ft-os támogatása több, mint amit a jelzőrendszerre fordítottak 2013-ban (169 millió Ft), vagyis összességében még forrást von el ez is a többi szolgáltatástól.
Összességében ez azt jelenti, hogy a támogató szolgáltatások esetén újabb, komoly forráscsökkenés várható, főként azért is, mert a pályázati finanszírozású szolgáltatások esetén a támogatót a legkönnyebb „nyírni”, itt lehet forrást kivonni a szolgálatok számának direkt csökkentése nélkül (ha a fenntartó már nem írja alá a szerződést, az már nem az EMMI/NRSZH hibája…).
Ágazati szinten lemehetünk akár 3 milliárdos keret alá is (2013-ban, ez 3,261 milliárd volt), szolgálatonként én legalább 5-10%-os elvonásra számítok, legrosszabb forgatókönyv szerint akár többre is.
További érdekes kérdéseket vet fel a feladatmutatóról szóló döntések, illetve szerződések aláírása. A 191/2008 (VII.30.) Korm. rendelet 12. § szerint az EMMI/NGM minden évben a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásával (ez jogszabály szerint szeptember 30-at jelent) egyidejűleg írásban értesíti a Hivatalt a következő évben várhatóan rendelkezésre álló központi költségvetésről szóló forrásokról. A Hivatal az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül (ez október 30-at jelent) ajánlatot tesz a fenntartónak a következő évi működési támogatás összegére illetve a meghatározandó feladatmutatóra vonatkozóan. Személy szerint a fenti határidők betartásával kapcsolatban (az előző évek tapasztalati alapján) szkeptikus vagyok.
Ugyanakkor végleges döntés csak a költségvetési törvény kihirdetését követően (várhatóan december 28.) várható, a szerződéskötések már január elejére csúsznak át.
Frissítés 1.
Vegyük alapnak azt a tételt, hogy tényleg nem számolhatunk kevesebb forrással, mint 2013-ban. vagyis minden szolgáltató megkapja a 2013-as támogatását, a jelző kikerül a rendszerből (és viszi magával a 2013-as forrását), és a Biztos Kezdet házak is hozzák a maguk forrásigényét és fedezetét.
Akkor így néz ki a finanszírozási összetétele (finanszírozási értékek a 2013. év elején kihirdetett feladatmutatók és támogatási összegek alapján):
- Támogató szolgálat 3.261.648.000 Ft
- Pszichiátriai betegek közösségi ellátása 655.000.000 Ft
- Szenvedélybetegek közösségi ellátása 631.000.000 Ft
- Szenvedélybetegek alacsony küszöbű ellátása: 378.000.000 Ft
- Utcai szociális munka 540.000.000 Ft
- Krízisközpont 72.000.000 Ft
- Biztos Kezdet gyermekházak: 273.000.000 Ft
- Összesen: 5.810.648.000 Ft
- 2014. évi tervezet: 5.503.500.000 Ft
- Különbség: 307.148.000 Ft
Hiányzik 307 millió Ft. Ha nem jól számoltam, javítsatok.
- Részletek
-
Szülőkategória: JOGTÁR
-
Kategória: JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2013
-
Készült: 2013. szeptember 30. hétfő, 20:01
-
Utolsó frissítés: 2013. október 31. csütörtök, 08:25
-
Találatok: 962
T/12415 SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLAT MAGYARORSZÁG 2014. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
1.092 oldalnyi központi költségvetési törvényjavaslat. A támogató szolgáltatást érintő adatok a 77. illetve a 849. oldalon találhatóak. De a szavak helyett beszéljenek a számok (illetve képek):
A kép kattintásra, külön oldalon nagy méretben is megnyitható.
A kép kattintásra, külön oldalon nagy méretben is megnyitható.
A Biztos Kezdet Gyerekházak finanszírozása ebből a keretből 293 millió Ft (372-33. o.), viszont kikerül ebből a költségvetési sorból a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - mivel azt az SZGYF vette át.
MÜA költségvetési törvény tervezetében foglaltakkal, a benyújtásra kerülő módosító indítványokkal, egyéb segédanyagokkal a későbbiekben részletesebben is foglalkozunk.
