- Részletek
-
Szülőkategória: JOGTÁR
-
Kategória: JOGSZABÁLYFIGYELŐ 2014
-
Készült: 2014. február 24. hétfő, 09:33
-
Utolsó frissítés: 2014. február 26. szerda, 09:22
-
Találatok: 292
Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban
1. Kérdés:
A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Tkr.) alapján támogatásban részesülő helyi önkormányzatoknak is be kell nyújtani a nem állami szociális fenntartókkal azonos módon a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazati pótlék kifizetéséhez kapcsolódó támogatásról szóló 34/2014. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. § (1) bekezdése szerinti igényt.
Válasz:
A helyi önkormányzatoknak nem kell a Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint az igényt benyújtani. Az ágazati pótlék támogatással kapcsolatos finanszírozás eljárása az ő esetükben – hasonlóan a többi helyi önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltatóra, intézményre tekintettel igényelhető támogatáshoz – a Rendelet 1. – 5. §-a alapján történik.
2. Kérdés:
A Tkr. hatálya alá tartozó támogatásban részesülő fenntartókra is vonatkozik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc.tv.) 94/L. § (4) bekezdése hiszen ez a támogatás nem költségvetési törvényben biztosított támogatás.
Válasz:
A Tkr. hatálya alá tartozó támogatás is költségvetési törvényben biztosított támogatás. Ugyan az egyes jogcímeket és összegeket nem a Kv.tv. tartalmazza, de a Kv.tv. 1. mellékletében szereplő előirányzatból pályázható meg a támogatás. Ezt támasztja alá az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § i) pontja mely szerint
„E rendelet alkalmazásában…
i) támogatás: a központi költségvetésről szóló törvényben a szolgáltatások működéséhez biztosított támogatás, valamint az egyházi kiegészítő támogatás, ide nem értve a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatást”.
3. Kérdés:
Több fenntartó jelezte, hogy nem a Kjt. szerinti bért fizetik a dolgozóknak. Ebben az esetben mi a teendő? Igénybe vehető-e egyáltalán a támogatás?
Válasz:
A Szoc.tv. 94/ L. § (4) bekezdése és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 145. § (3) bekezdése alapján legalább a Kjt. szerinti bért (beleértve az ágazati pótlékot is) kell a dolgozóknak biztosítani. Ennél alacsonyabb bér fizetése esetén a fenntartó jogszabályt sért, melynek megszüntetésére felhívjuk valamennyi érintett fenntartó figyelmét.
Amennyiben magasabb bért biztosít a fenntartó a Kjt-ben meghatározotthoz képest és az ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára, igénybe veheti – az egyéb, a Rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – a támogatást.
4. Kérdés:
Azzal, aki jelenleg kismama, vagy annak készül hamarosan, illetve aki pl. műtét miatt több hónapig táppénzen van, azt betehetjük az igénylésbe? Elvileg adnia kell neki a pótlékot, azonban ténylegesen nem kerül kifizetésre. Ilyenkor hogyan számoljunk?
Válasz:
A Rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a költségvetés a Kjtvhr. 15/A. §- szerinti, 2014. január – november hónapra számfejtett ágazati pótlékhoz és annak közterheihez kapcsolódóan biztosít támogatást. E rendelkezés alapján kizárólag azon foglalkoztatottak vehetőek figyelembe, amelyek bérre, valamint ahhoz kapcsolódóan ágazati pótlékra jogosultak, részükre bér, illetve ágazati bérpótlék számfejtése és kifizetési történik. Amennyiben az adott foglalkoztatott pl. betegség esetén ismét munkába tud állni, részére bérfizetéssel együtt az ágazati pótlékot is ki kell fizetni, így utána a fenntartó támogatásra is jogosult lesz, melyet kérelme módosításával, vagy elszámoláskor tud érvényesíteni.
5. Kérdés:
Jár-e támogatás a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) alapján foglalkoztatott alkalmazott után? Ha jár, akkor hogyan kell megállapítania az igényelhető támogatásnál melyik fizetési fokozatban sorolja be a munkavállalót?
Válasz:
A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.
A foglalkoztatottak részére a Kjt. szerinti bért kell biztosítani, de nem minősülnek közalkalmazottnak, a munkáltatónál Mt. szerinti munkaviszonyban állnak. A Kjt. 55. – 80. §-ának megfelelően kell meghatározni a besorolást és annak megfelelően igényelheti a fenntartó a támogatást.
Felhívjuk a fenntartók figyelmét, hogy amennyiben a költségvetési törvény szerinti támogatásban részesülnek, a Szoc.tv. 94/L. § (4) bekezdése és a Gyvt. 145. § (3) bekezdése alapján be kell sorolni valamennyi foglalkoztatottat, hiszen csak így tudják meghatározni, hogy részükre biztosított munkaidő, pihenőidő, előmeneteli és illetményrendszer megfelel-e – legalább – a Kjt. 55. – 80. §-ban foglaltaknak.
Egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszony, társadalmi gondozó) állókra tekintettel nem igényelhető támogatás, tekintettel arra, hogy esetükben a fenntartókra nem vonatkozik a Szoc.tv. 94/L. § (4) bekezdése és Gyvt.) 145. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség.
6. Kérdés:
Közmunkában határozott időre munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazott után jár-e a támogatás?
Válasz: a közfoglalkoztatásról és közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a törvényben meghatározott eltérésekkel.
Vagyis ugyan a közfoglalkoztatási jogviszony esetén eltérésekkel alkalmazni kell az Mt. szabályait, de a közfoglalkoztatottak nem munkaviszonyban, hanem közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak a közfoglalkoztatóval. Esetükben nem kell alkalmazni a Kjt. szabályait, így utánuk a fenntartó ágazati pótlék támogatásra sem jogosult.
7. Kérdés:
Az általunk fenntartott támogató szolgálat közfeladatot ellátó dolgozói részére 2014. január 1. napjától végrehajtottuk az előírt garantált béremelést. A jelentős mértékben csökkentett állami támogatás miatt 2014. február 01. napjától több dolgozó esetében munkaidő csökkentést hajtottunk végre munkaszerződés keretében. Kérdésünk, hogy az ágazati bérpótlék igénylése során milyen formában kell megjeleníteni ezt a tényt, illetve külön táblázatban kell-e feltüntetni az igényelt ágazati bérpótlék összegének módosulását?
Válasz:
A Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti ágazati bérpótlékot a foglalkoztatottaknak a – legalább – a Kjt. 55. – 80. §-ában meghatározott béren felül kell biztosítani. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat teljes munkaidős foglalkoztatottra „átszámítva” kell figyelembe venni.
Pl. a foglalkoztatott 2014. január 1. és 31. között 8 órában, majd 2014. február 1. és november 30. között 6 órában foglalkoztatott 1 fő 6 órás foglalkoztatottat adott időszakra 1 fő /8 óra * 6 óra = 0,75 főként lehet figyelembe venni, vagyis a példában amennyiben adott foglalkoztatott 2014. január 1. és november 30. között ugyanabban a fizetési osztályban és ezen belül fizetési fokozatban van:
{(1 fő * 31 nap) + (0,75 fő * 303 nap)} / 334 = 0,77 főként vehető figyelembe.
Felhívjuk valamennyi fenntartó figyelmét, hogy a jogszabályokban meghatározott szakmai feltételeket biztosítani kell a szolgáltatóknál, annak rovására a munkaidő csökkentés nem hajtható végre.
8. Kérdés:
A fenntartó 2012. évben pályázatot nyert szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek közösségi ellátására. A területi munkatársakat, mint civil szervezet megilleti a bérpótlék támogatás. Kérdésem: A szervezetnél nem a munkaviszony alapján történik a munkabér besorolása, ezért szeretnénk állásfoglalást kérni a bérpótlék számításához. Mikortól veszem figyelembe a munkaviszonyt, csak a pályázat kezdetétől? vagy a teljes munkaviszonytól? vagy iskolai végzettségtől?
Az iskolai végzettség alapján legyen a besorolás? Gondolom, akinek szociális területen van a főiskolai végzettsége az F-es besorolás, akinek érettségije van az D-s besorolású lehet.
Válasz:
A Kjt. 61. – 64. §-a alapján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkező 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékleténekfigyelembe vételével kell a foglalkoztatottakat fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba besorolni. A Kjt. 87/A. §-a tartalmazza, hogy mely időt kell jogviszonyban töltött időnek számítani. A munkavállaló besorolását az, hogy a fenntartó mikortól jogosult adott támogatásra, nem befolyásolja.
9. Kérdés:
Intézményünk két telephelyén működik idősek nappali ellátása, annak részeként pedig demens személyek nappali ellátása. Működési engedélyben így szerepel: idősek klubja (idős és demens személyek ellátása). Az idősek klubja dolgozóit telephelyenként egy igénylő adatlapon kell szerepeltetni vagy külön adatlapon az idős és külön a demens ellátás dolgozóit. Munkaszerződésükben a szakfeladat Idősek nappali ellátása és a megjegyzés rovatban szerepel a külön megjelölés, ha a dolgozó a demens ellátás szakmai létszáma.
Válasz:
Az igénylő adatlap 1. számú mellékletében a táblázat alatt szerepel, hogy "Az adatlapot szolgáltatás típusonként kell benyújtani (a Kitöltési útmutatóban felsorolt szolgáltatás típusonként)”. A Kitöltési útmutató I. pontjában kerültek felsorolásra az „Alkalmazandó szolgáltatás típus kódok és megnevezések a nem állami, egyházi fenntartók számára.”
A felsorolásban 8. kóddal szerepel az időskorúak nappali intézménye, 9. ponttal pedig a demens személyek nappali ellátása. Ennek megfelelően két külön szolgáltatás típusnak kell tekinteni és két külön adatlapon igényelhető a támogatás.
A Kitöltési útmutató II. pontjában szerepel, hogy „Amennyiben ugyanazon engedélyes több típusú szolgáltatást is végez, és adott munkavállaló több típusú ellátásban is részt vesz, annál a szolgáltatás típusnál kell figyelembe venne, amelyet a munkaideje legnagyobb hányadában végez.”
Kérjük az adatokat ennek megfelelően szerepeltetni.
10. Kérdés:
A szociális foglalkoztató intézmények dolgozóinak jár-e az ágazati pótlék támogatása, tekintettel arra, hogy az érintettek a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról rendelkező 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szfr.) alapján kapnak támogatást az NRSZH-val megkötött szerződés keretében, de a Rendelet nem tartalmazza az említett rendelet szerint támogatásban részesülő intézményeket.
Válasz:
A támogatás jogosultsági szabályait a Rendelet 1. §-a tartalmazza. A fenntartó kizárólag az alapján, hogy szociális foglalkoztatási támogatásban részesül, még nem jogosul az ágazati pótlék támogatásra. Tekintettel arra, hogy szociális foglalkoztatásban az intézményen belül ellátottak vehetnek részt, amennyiben adott intézmény pl. nappali ellátás után jogosult a Kv.tv. 2. melléklete alapján támogatásra, akkor az ágazati pótlék támogatásra is jogosult.
Külső foglalkoztató (a fenntartóval az ellátottak szociális foglalkoztatására megállapodást kötött személy, szervezet), amennyiben nem végez szociális alap, vagy szakellátást, és az alapján nem jogosult támogatásra, akkor ágazati pótlék támogatásra nem jogosult.
Forrás: MÁK
Kiegészítés: A Kjt. szerinti bérezést sz egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 1. § (2) g) emelte be a szociális törvény szövegébe, 2013. január 1-től.
Kiegészítés 2014.02.25.
+1. Kérdés:
Abban az esetben, ha az intézmény székhelyén nem folyik ellátás, de a telephelyeken történő ellátásra tekintettel a fenntartó jogosult támogatásra, akkor az intézmény székhelyén foglalkoztatottak után is jogosult-e a támogatásra?
Amennyiben adott intézményben a fenntartó nem a teljes ellátotti szám után jogosult támogatásra, tekintettel arra, hogy van olyan engedélyezett férőhelye is mely nem került befogadásra, valamennyi dolgozójára tekintettel jogosult a támogatásra, vagy arányosítania kell a befogadott és nem befogadott férőhelyszám arányában?
Emmi válasza:
A fenntartó a szolgáltatás ellátásáért részesül támogatásban a költségvetési törvény alapján. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás ellátásához a székhelyen foglalkoztatott 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatottak munkája is kell, ezért a fenntartó a székhelyén foglalkoztatottak után is jogosult ellátásra, még akkor is ha ott közvetlenül nem is folyik ellátás.
A 34/2014. (II.18.) Korm. rendelet alapján a fenntartó jogosult támogatásra. Az SZtv. és a GYvtv. szolgáltató és intézményi szinten (nem szolgáltatás szintjén !) határozza meg támogatást („Azoknak a munkavállalóknak (…), akik olyan egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál, intézménynél dolgoznak, amely után a fenntartó (…) támogatásban részesül…”). A fentiek alapján következő példán javaslom megvilágítani az álláspontomat.
Van egy fenntartó, annak egy 1. intézménye és egy 2. intézménye, ahol az 1. intézmény A és B szolgáltatást, a 2. intézménye B szolgáltatást végez. Az A szolgáltatás után kap, a B szolgáltatás után nem részesül állami támogatásban. Ennek megfelelően a fenntartó az 1. intézményben – tekintettel a SZtv. és a GYvtv. vonatkozó passzusaira - minden (A és B szolgáltatást végző) dolgozója után igényelhet pótlék-támogatást, míg a 2. intézmény esetében nem. Így valóban előállhat az az eset, hogy egy fenntartó ugyanolyan szolgáltatást végző munkatársai közül az egyik után igényelhet, a másik után nem igényelhet támogatást a pótlék kifizetéséhez.
+2. Kérdés:
Lemondhat-e munkavállaló az ágazati pótlék összegéről?
EMMI válasza:
Nem mondhat le a pótlékról. (Az NGM Foglalkoztatáspolitikáért felelős részlegétől az ezzel kapcsolatos írásbeli állásfoglalás még nem érkezett meg.)
+3. Kérdés:
Több fenntartó jelezte, hogy a foglalkoztatottjainak a Kjt-ben meghatározottaknál lényegesen magasabb jövedelmet biztosít. A munkavállalók jövedelme a Kjt. szerinti kötelező bért és az ágazati pótlék összegét együttesen tekintve is magasabb.Ebben az esetben, a magasabb jövedelem felett is köteles-e a fenntartó az ágazati pótlék összegét kifizetni?
EMMI válasza:
A 257/2000. (II.26.) Korm. rendelet 15/A. §-a egyértelműen fogalmaz: „A közalkalmazottat (…) a besorolása alapján ágazati pótlék illeti meg”, tehát a fenntartó köteles fizetni pótlékot, ha arra jogosult a munkavállaló.
A kérdésre válaszként jelzem, hogy amennyiben igényel támogatást, akkor a 34/2014. (II.18.) Korm. rendelet 1. § (2) alapján a pótlék teljes összegének tényleges bérnövekedésként kell megjelennie a munkavállaló számára. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződésben tételesen részletezte, hogy milyen, a Kjt-nek megfelelő jogcímeken ad többlet támogatást, akkor az ágazati pótléknak külön tételként kell megjelennie.
Ez utóbbi igaz abban az esetben is, amennyiben a fenntartó nem igényel támogatást. Nem igénylés esetén meglátásom szerint a munkáltatón elsősorban azt lehet számon kérni, hogy a jogszabályban előírt bérnek, pótléknak megfelelő összeget fizesse meg a munkavállaló részére. Ha a munkáltató 2014. január-február hónapban legalább akkora fizetést adott a munkavállalónak, amely az ágazati pótlékot is figyelembe véve megfelel a 2014. március hónapban fizetendő juttatásnak, akkor álláspontom szerint teljesítette a jogszabályban előírt kötelezettségét. Azonban hangsúlyozom, hogy amennyiben a munkaszerződésben tételesen részletezte, hogy milyen, a Kjt-nek megfelelő jogcímeken ad többlet támogatást, akkor visszamenőleg ezen jogcímek helyett az ágazati pótlék nem tudható be, még akkor sem ha nem igényel támogatást a fenntartó.
Kiegészítés 2014.02.26.
+4. Kérdés:
Távolléti díj fizetése esetén jogosult-e a munkavállaló az ágazati bérpótlékra?
Válasz:
A Kjt. 80. § (2)-(3) bekezdése szerint az Mt. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 70-75. § szerinti illetménypótlékot is figyelembe kell venni. A távolléti díj megállapításakor azon illetménypótlékot, amelyek a foglalkoztatottat munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, az alapbérrel vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
A fentiek alapján távolléti díj fizetése esetén jogosult a munkavállaló az ágazati pótlékra, illetve a fenntartó az ágazati pótlék támogatásra.
+5. Kérdés:
A Kjtvhr. 15/A. § (2) bekezdése alapján nem illeti meg ágazati pótlék a 2. számú melléklet V. pontja szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat. A Kjtvhr. 2. számú melléklet V. pontja azonban kizárólag a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben és a javítóintézetben lévő pedagógus munkaköröket sorolja fel. A szociális intézményben (pl. fogyatékosok lakóotthona) pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat (pl. fejlesztő pedagógus) megilleti-e az ágazati pótlék és a fenntartó jogosult utánuk az ágazati pótlék támogatásra?
Válasz:
Igen megilleti a szociális intézményben alkalmazott pedagógusokat az ágazati bérpótlék, illetve annak kifizetésére tekintettel a fenntartót az ágazati bérpótlék támogatás, abban az esetben ha NEM pedagógus életpálya alapján kapja a bérezését.
+6. Kérdés:
Egyes szociális intézmények egészségügyi ellátást (pl. drogambulanciát) is végeznek. Utóbbihoz kapcsolódóan az orvos és más egészségügyi munkakörben foglalkoztatott bérrendezése 2013. évben megtörtént, mely után egyes fenntartók igényeltek állami támogatást.
Válasz:
Ezen foglalkoztatottak nem jogosultak az ágazati pótlékra, így a fenntartók sem vehetik figyelembe az ágazati pótlék támogatás igénylésekor.
+7. Kérdés:
Előfordul osztott munkakörben foglalkoztatásuk is (pl. a munkaszerződése alapján 50 %-ban szociális intézmény vezető, 50 %-ban pedig orvosként lát el adott foglalkoztatott tevékenységet).
Válasz:
Osztott munkakör esetén annak hányadában jogosult az ágazati pótlékra, amilyen hányadban részt vesz a szociális ellátásban (a példában szereplő foglalkoztatott pl. a 4 órás intézményvezetői feladatellátásra tekintettel 0,5 főként vehető figyelembe). ű
További állásfoglalások megjelenése esetén a cikket tovább bővítem.
- Részletek
-
Szülőkategória: E-KÖNYVTÁR
-
Kategória: KÖNYVAJÁNLÓ
-
Készült: 2014. január 05. vasárnap, 08:41
-
Utolsó frissítés: 2014. január 05. vasárnap, 08:42
-
Találatok: 225
Járóka Katalin (szerk.) - Felelősség és siker
A tranzakcióanalízis mint döntésmenedzselés
Háttér Kiadó, Budapeat, 2013
Terjedelem: 488 oldal
A Kiadó ajánlása:
A Játszmák nélkül sorozat második kötete az Eric Berne által alapított tranzakcióanalízis (TA) felhasználását, alkalmazási lehetőségeit mutatja be a szervezetfejlesztés és tanácsadói munka terén.
A hazai és külföldi szakemberek által írt tanulmánykötetből képet kapunk arról, hogy az információs társadalom újabb és újabb vívmányai miképpen befolyásolják kapcsolatainkat, életmódunkat, s miképpen válaszolnak erre a családok és a munkahelyek boldogulásában, életminőségének javításában közreműködő segítő szakmák. A TA határain túl tekintve az olvasó bepillantást nyer kiemelkedő jövőkutatások előrejelzéseibe, melyek megjelenítik, milyen jövő érik napjaink forgatagában, mire lenne jó időben felkészülni.
A sorozat hagyományaihoz híven a kötetben helyet kap két olvasókönyv is, amely közérdekű kérdéseket világít meg a TA fogalmak alkalmazásával. Olvashatunk olyan témákról, mint a pénzhez, a meggazdagodáshoz való tipikus viszonyulások, az Y-generáció karrieralakítása, etnikai vagy akár földrajzi eredetű kulturális különbségek, értékek megértése, a devizahitelezés pszichológiai háttere vagy a munkahelyi légkört mérgező játszmák, a gazdaságot átszövő emberi érzelmek természete.
Szó esik különböző helyzetű munkavállalók, például felső- és középszintű vezetők vagy a létszámleépítésnek áldozatul esett dolgozók fejlesztő támogatásának lehetőségeiről és módszereiről, és megismerkedhetünk a TA oktatásának egy alternatív módjával, melyet menedzserek, segítők és laikusok körében próbáltak ki.
Személyes tapasztalatom:
Személy szerint nagy tisztelője vagyok Eric berne munkásságának és úgy gondolom, hogy a tranzakcióanalízis (TA) az egyik legélvezetesebb és leghasznosabb dolgo, amit a segítő munka során a pszichológia területéről kaphatunk.
A könyvet hasznosnak tartom azoknak, akiket érdekel a szervezeti pszichológia és nyitottak a progresszív gondolatokra, az önismeretre.
A teljes tartalmat nem szeretném méltatni (azért mégiscsak majdnem 500 oldal), de kiemelném Váry Annamária "Az Adonisz-naprendszer és a haldokló krokodil szomorú története" című írását, ami a szervezeti működés olyan "betegségeit" írja le, amivel a szociális szférában nagyon sok esetben találkoztam már.
A kiégésről is található két kiváló fejezet: Galambosi Szilvia "A félreismeréstől a felismerésig - A kiégésről TA-s szemmel" és Váry Annamária "Fellobbanni és kiégni?" című írása megint olyan, mintha a szociális szakmának írták volna...
Külön fejezetben olvashatunk a demokrácia, a hazai pénzügyi kultúra (pl. a devizahitelek), a roma-helyzet és a kulturális "ütközések" pszichológiájáról.
Azt gondolom, hogy a területen dolgozóknak kötelezővé kellene tenni a könyvet napi olvasásra (igen, kicsit elfogult vagyok, de szeretem a jó könyveket). Alapjában véve nem is drága, a kiadótól egészen jó áron beszerezhető.
A legboldogabb akkor lennék, ha a könyvet elolvasnák a minisztériumban is, talán egy kicsit jobban megértenék, miért is jajveszékel a szakma...
