Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) keretein belül a gyermeki jogok védelme érdekében alkalmazott foglalkoztatási tilalmat újraszabályozta.

A foglalkoztatási tilalomról szóló rész a 10/A. §-ban került rögzítésre, a korábban irányadó 15. § (8) bekezdés 2019. január 1-től hatályát vesztette.

A Gyvt. 10/A. §  (1) bekezdése rögzíti:

- a gyermekvédelmi rendszerben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben,

- a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben,

- nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, valamint

- önkéntes jogviszonyban (együttesen: a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben)

nem foglalkoztatható az a személy,

- aki büntetett előéletű,

- aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

- XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény,

- II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal,

- XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészés,

- XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény,

- XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság, illetve

- a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény,
XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény,

- XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés,

- XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény,

- XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés,

- XXVI. Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában,

- XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény,

- XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmény,

- XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészés, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság vagy

- olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el.

 

Az időtartamra vonatkozóan az alábbi rendelkezések érvényesek:

- öt évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

- öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

- végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

- közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

 

Nem foglalkoztatható az a személy sem, aki

- a 10/A. § (1) b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

- aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint

- akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint akinek szülői felügyeleti joga - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás kivételével - a gyermek nevelésbe vétele miatt szünetel.

 

A gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben foglalkoztatni kívánt személy a jogviszony létesítését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy kizáró ok vele szemben nem áll fenn, és nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

A szakmai munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a foglalkoztatott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul tesz eleget az igazolási, illetve nyilatkozattételi kötelezettségének. Aki az igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, nem foglalkoztatható a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben.

A munkáltató a foglalkoztatási tilalom alóli mentesség igazolása céljából kezeli a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben foglalkoztatni kívánt személy és foglalkoztatott személy azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A személyes adatokat a munkáltató a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - jogviszony létesítése esetén - a jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig kezeli.

 

A Gyvt. a kizáró okokat kiterjeszti a gyermekjogi képviselőre is: nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy, akivel szemben a 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll.



A gyermekek ellen bűncselekményt elkövetők foglalkoztatásának fokozottabb ellenőrzése érdekében megtörtént a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 44. § (2) bekezdése, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 20. § (2e) bekezdésének módosítása is.

 

Nmr. 3. § (7)  bekezdése tartalmazza a a munkáltató kötelezettségét a Gyvt. kizáró okaira vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. A rendelkezés (2019. január 2-i állapot szerint) még a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésére hivatkozik, de értelemszerűen a magasabb szintű jogszabályban (Gyvt.) foglaltak szerint kell eljárnia a munkáltatónak.

 

Jogszabályi háttér