Folytatjuk a szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátórendszer bemutatását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szoctv.) foglalt személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátásokkal.

Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. A szakellátások közös jellemzője, hogy a lakhatási szolgáltatásra épülnek, illetve napi huszonnégy órás, folyamatos működéshez, gondozási-ápolási tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, szakmai kritériumokat kell biztosítaniuk.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szakellátások rendszere:

 

Ellátási formák szerinti eloszlás

A Szoctv. alapján 5 nagy csoport különíthető el a szakosított ellátásokon belül, ezek a szolgáltatói nyilvántartásban az alábbi eloszlásban jelennek meg.

Az ápolást, gondozás nyújtó intézményeken belül kimagaslóan vezet az idős személyeket ellátó otthoni forma, ezt követi a fogyatékos személyek, majd a pszichiátriai betegek otthona, végül a szenvedélybetegek és a hajléktalanok ápolást-gondozást nyújtó ellátása.

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi bejegyzések esetében is a hajléktalan személyek ellátásai (éjjeli menedékhely + átmeneti szállás) vezet (összesen 208 bejegyzés – 51%), ezt követi az idősek gondozóháza. A fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti elhelyezést nyújtó intézményei együttesen is csak 7%-nyi aránnyal vannak jelen. Az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási formák megszüntetése, átalakítása néhány éve a szakpolitika terítékén van, ugyanis a gyakorlatban kvázi tartós ellátást biztosító intézményekként működnek.

A lakóotthoni ellátások körében a fogyatékossággal élők célcsoportja a meghatározó, az ápoló-gondozó és a rehabilitációs célú lakóotthon adja az intézmények 87%-át, ebben az ellátási formában ezen felül csak a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek intézményei jelennek meg.

A rehabilitációs intézményi ellátások kiegyensúlyozottabb képet mutatnak, a fogyatékos személyek és szenvedélybetegek intézményei csaknem azonos arányban vannak jelen, ahogy a pszichiátriai betege és a hajléktalan személyek ellátásai is.

A jelen pillanatban legdinamikusabban fejlődő ellátási forma a támogatott lakhatás, bár a szakosított ellátásokon belül az aránya jelenleg még csak 7%, folyamatosan jönnek létre az új szolgáltatások. A bejegyzések közel kétharmada a fogyatékossággal élő személyek támogatott lakhatásához kapcsolódik,  a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek pedig kiegyensúlyozottan jelennek meg.

 

Célcsoport szerinti bontás

Érdemes megnézni, hogy az intézményrendszer hogyan áll össze az egyes célcsoportokhoz kapcsolódóan. A fogyatékossággal élő személyek körében a támogatott lakhatás már az intézmények 20%-át adja, de látható, hogy a kiváltási folyamatban hosszú ideig el fog még tartani. A legmagasabb arányban a tartós ápolást-gondozást nyújtó otthoni forma van jelen a rendszerben, a fogyatékos személyek szakellátásán belül a férőhelyek kb. 4/5-e (!) ebben az ellátási formában koncentrálódik. A második legnagyobb számú típus az ápoló-gondozó célú lakóotthon, a férőhelyek tekintetében jóval kisebb (kb. 7%) aránnyal van jelen.

 

A hajléktalan személyek esetében az intézmények 90%-a az átmeneti ellátási formában jelenik meg, mindössze 10% esik az ápolás-gondozást nyújtó, illetve rehabilitációs szegmensbe.

 

Az időskorúak ellátási rendszere igen egyszerű, az otthon ellátási forma mellett az átmeneti ellátásként definiált gondozóház jelenik meg. Az alapszolgáltatási szinthez hasonlóan a demens személyek ellátása itt is kissé bújtatottan jelenik meg: az idősek otthonán belül jelenik meg a demens személyek ellátása.

 A pszichiátriai betegek esetében is elindult a kitagolás, de ha férőhelyek szerint nézzük, nagyságrendileg 90%-a az ellátottaknak a tartós ápolás-gondozást végző otthonokban összpontosul.

A szenvedélybetegek esetében a legmagasabb az engedélyezett támogatott lakhatások aránya.

 

Férőhelyek

A szakellátási rendszerben a legmagasabb férőhely-kapacitással az időskorúak ellátása rendelkezik (57 ezer). Az intézményi várólistákon csaknem 30 ezer várakozót regisztráltak úgy, hogy a jelentési arány közel sem éri el a 100%-ot. Ez alapján az időskorúak szakellátási rendszerében a férőhelyek közel 50-60%-os bővítésére lenne szükség.

 

A fogyatékos személyek esetében 15 ezernél is magasabb a férőhelyek száma, ebben nincs benne a támogatott lakhatás (a SzÁP felületén lekérhető adatbázis a TL férőhely adatokat elvétve tartalmazza csak). A várakozók listáján nagyságrendileg 2 ezer egyedi várakozót mérnek.

A hajléktalan személyek esetében 10 ezernél több férőhely van a rendszerben, ennél a célcsoportnál mérték az egyik legkisebb arányú várakozó mennyiséget (700 fő alatt).

A pszichiátriai betegek intézményei csaknem 7 ezer férőhellyel rendelkeznek (TL nélkül), de csaknem 3 ezer várakozó mérhető. A szenvedélybetegek ellátórendszere rendelkezik a legalacsonyabb számú férőhellyel, ami alig több 2 ezernél, de a várakozók száma is alacsony: kb. félezer.

 

Források:

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • 2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről
  • 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről
  • 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
  • 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
  • Szociális Ágazati Portál, Intézménykereső (2019.08.17-i lekérdezés).
  • Várakozók jelentése, 2019. augusztus. Szociális Ágazati Portál

 

Kapcsolódó anyagok