A Magyar Közlöny 2021. évi 245. számában (2021. december 29.) megjelent az emberi erőforrások minisztere 62/2021. (XII. 29.) EMMI rendelete egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

Az NMr. 3. § (5c) bekezdés c) pontja egy új, ck) alponttal egészül ki. A gyermekjóléti alapellátás nem vezetői munkakörei közül a Szociális és gyermekjóléti segítő szakember szakmacsoportba tartozó munkakörök közé bekerül a fogyatékosságügyi tanácsadó.

Az NMr. „Fogyatékosságügyi tanácsadás” alcíme kiegészül: A fogyatékosságügyi tanácsadónak – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a foglalkoztatása kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie a fogyatékosságügyi tanácsadói képzést. Nem kell elvégezni a fogyatékosságügyi tanácsadó képzést annak, aki sikeresen elvégezte az EFOP-1.9.2-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú, „MONTÁZS PROJEKT – A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése” című projekt keretében szervezett képzést.

Az NMr. 129/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (a továbbiakban: országos bizottság) feladata a GYVR bizottsági alrendszerében]

„d) a gyámhivatal felkérésére szakmai véleményt készíteni az elhelyezési tervhez a Gyer. 98. § (6) bekezdésében és a Gyer. 109. § (7) bekezdésében foglaltak szerint.”

Az NMr. 129/A. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az országos bizottság különösen annak a speciális ellátást igénylő gyermeknek javasolja a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezését, aki)

„e) emberkereskedelem feltételezett áldozatává válása”

(miatt olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani a számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt.)

Az NMr. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„139. § A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a GYVR tervező és értékelő alrendszerben elkészíti – a szülő, a gyermek, valamint a gondozási hely, illetve a gyermek lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere és a gyermekvédelmi gyám bevonásával, lehetőség szerint elhelyezési megbeszélés keretében – a gyermek további életútjának alakítására vonatkozó célkitűzéseket és a szükséges intézkedéseket magában foglaló egyéni elhelyezési tervet, és azt a gyámhivatal számára megismerhetővé teszi.”

Az NMr.

a) 2. számú melléklet I. Rész I. Alapellátások cím 1. pontjában a „szociológus komplex szociális szolgáltatások” szövegrész helyébe a „szociológus, komplex szociológus szolgáltatások szakembere” szöveg,

b) 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím 1/a. pont „tanácsadó” sorában a „felsőfokú szociális szaképzettség” szövegrész helyébe a „felsőfokú szociális szakképzettség” szöveg,

c) 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím 1/a. pont „szociális asszisztens” sorában a „foglalkoztatás szervező (OKJ), pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ)” szövegrész helyébe a „foglalkoztatás szervező (OKJ)” szöveg, valamint a „gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens” szövegrész helyébe a „gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális és gyermekvédelmi asszisztens, szociális és rehabilitációs szakgondozó, szociális és mentálhigiénés szakgondozó, pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens), pedagógiai munkatárs (gyógypedagógiai asszisztens)” szöveg,

d) 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím 6. pont „gyermekvédelmi asszisztens” sorában a „szociális asszisztens (OKJ)” szövegrész helyébe a „szociális asszisztens (OKJ), szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens, szociális és mentálhigiénés szakgondozó, pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens), pedagógiai munkatárs (gyógypedagógiai asszisztens)” szöveg,

e) 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím 6. pont „gyermekfelügyelő” sorában a „gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ)” szövegrész helyébe a „gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő, kisgyermekgondozó és nevelő, szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens, szociális és mentálhigiénés szakgondozó, pedagógiai munkatárs (gyógypedagógiai asszisztens), pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens)” szöveg,

f ) 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím 7. pont „szakgondozó” sorában a „gyermekotthoni asszisztens (OKJ), felsőfokú szociális munkás asszisztens, felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens” szövegrész helyébe a „gyermekotthoni asszisztens (OKJ), pedagógiai asszisztens (OKJ), felsőfokú szociális munkás asszisztens, felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő, kisgyermekgondozó és nevelő, szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens, szociális és mentálhigiénés szakgondozó, általános ápoló (509130301), pedagógiai munkatárs (gyógypedagógiai asszisztens), pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens)” szöveg,

g) 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím 7. pont „gondozó” sorában a „szociális asszisztens (OKJ)” szövegrész helyébe a „szociális asszisztens (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens, pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens)” szöveg,

h) 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 2. pont „nevelő” sorában a „szociológus” szövegrész helyébe a „szociológus; szociális munkás, szociálpedagógus vagy pszichológus végzettséggel rendelkező okleveles kriminológus” szöveg,

i) 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 2. pont „gyermekvédelmi asszisztens” sorában a „szociális asszisztens (OKJ)” szövegrész helyébe a „szociális asszisztens (OKJ), szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens, szociális és mentálhigiénés szakgondozó, pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens), pedagógiai munkatárs (gyógypedagógiai asszisztens)” szöveg,

j) 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 2. pont „gyermekfelügyelő” sorában a „kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ)” szövegrész helyébe a „kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens, szociális és mentálhigiénés szakgondozó, pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens), pedagógiai munkatárs (gyógypedagógiai asszisztens)” szöveg,

k) 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 2. pont „növendékügyi előadó” sorában a „szociológus” szövegrész helyébe a „szociológus, okleveles kriminológus” szöveg,

l) 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 2. pont „kisgyermeknevelő” sorában a „bölcsődei szakgondozó (OKJ)” szövegrész helyébe a „csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), bölcsődei szakgondozó (OKJ)” szöveg lép.

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 2/C. § (4) bekezdésében a „138.” szövegrész helyébe a „2021. december 31-én hatályos 138.” szöveg lép.

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet

A R. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimumelőírásait a 3. számú melléklet tartalmazza. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás képesítési minimumelőírásait a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén három évre felmentést adhat, ha

a) a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz részt,

b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését, vagy

c) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a munkavállaló az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg, azzal, hogy a felmentés időtartama nem hosszabbítható meg.”

Az R. 39. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A falu- és tanyagondnoki alapképzésre a falu- és tanyagondnok munkáltatója az (5) bekezdésben meghatározott személyeken túl a fenntartó települési önkormányzat vagy társulás fenntartásában működő szolgáltatónál, intézménynél más munkakörben vagy a fenntartó települési önkormányzat, társulás esetében a társuláshoz tartozó települések önkormányzatainak polgármesteri hivatalában vagy a közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott személyt is bejelenthet.”

Az R. 104/B. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Téli krízisidőszakban – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – a diszpécserszolgálat

a) biztosítja, hogy az utcai szociális munkát végző szolgálatok működési idején túl az illetékességi területén működő krízisautó szolgáltatás folyamatosan biztosított legyen, és két órán belül a bejelentés helyszínére eljusson,

b) fogadja a konvergencia régiókban – amennyiben más, a krízishelyzetet kezelő szociális szolgáltató az adott ellátási területen nem működik, vagy működési idejére tekintettel bevonása nem lehetséges – a fűtetlen ingatlanokban, testi épséget, egészséget veszélyeztető lakhatási körülmények között élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket,

c) összehangolja az illetékességi területén működő krízisautó szolgálatok tevékenységét, és

d) napi kapcsolatot tart az illetékességi területéhez tartozó család- és gyermekjóléti központtal és szolgálattal.

(2b) A (2a) bekezdés a) pontja szerinti feladatot a diszpécserszolgálat krízisautó szolgáltatás fenntartásával, krízisautó szolgáltatást működtető utcai szociális munkát végző szolgálatok megbízásával vagy az illetékességi területén működő krízisautó szolgálat tevékenységnek irányításával biztosítja.”

Az R. 110/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az Szt. 75. § (1a) bekezdése szerinti gyermek újszülött, az első komplex szükségletfelmérést a születését követő három hónapon belül el kell végezni.

(1b) Az Szt. 75. § (1a) bekezdése szerinti gyermek komplex szükségletfelmérését a szülő komplex szükségletfelmérésével azonos időpontban vagy a gyermeknek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén kell megismételni.”

Az R. 110/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Szt. 75. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben egy lakószobában, az Szt. 75. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben egy lakásban legfeljebb két személy, valamint – az (1b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a támogatott lakhatást igénybe vevő személy gyermeke helyezhető el.

Az R. a következő 126. §-sal egészül ki:

„126. § Annak a házi segítségnyújtásban foglalkoztatottnak a képesítési előírás teljesítése alóli felmentése, aki azt az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 62/2021. (XII. 29.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőzően kapta meg, a Módr.-rel módosított 6. § (5) bekezdésére tekintettel meghosszabbítható három év időtartamra, azzal, hogy abba a Módr. hatálybalépése előtti felmentési idő is beleszámít. Ezen felül a felmentés időtartama nem hosszabbítható meg.”

Az R. 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

Hatályát veszti az R. 104/B. § (2) bekezdés g) pontja.

 

A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet

A rendelet 1/A. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

 

Az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet

A Kr.) 1. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazási köre)

„i) a fogyatékosságügyi tanácsadó”

[képzésre terjed ki (a továbbiakban együtt: képzés).]

A Kr. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képzésen részt vevő személy – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább 15 és legfeljebb 30 fős csoportban elméleti és gyakorlati oktatáson vesz részt.”

A Kr. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 1. § c) és i) pontja szerinti képzés esetében a (2) bekezdésben meghatározott alsó létszámkorlátra vonatkozó előírást nem kell alkalmazni.”

A Kr. a Záró rendelkezések alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A fogyatékosságügyi tanácsadó képzés

17/D. § (1) A fogyatékosságügyi tanácsadó képzés célja felkészíteni a képzésen részt vevő személyt a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 27/A. §-ában foglalt feladatok ellátására.

(2) A fogyatékosságügyi tanácsadói képzés kötelező óraszáma 180 óra, ebből

a) 62 óra elméleti oktatás,

b) 118 óra gyakorlati oktatás.”

 

A javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet módosítása

A javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Jr.) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fiatalkorú ellátása során a javítóintézet)

„a) együttműködik

aa) a fiatalkorú szülőjével vagy más törvényes képviselőjével,

ab) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét vagy utógondozói ellátását elrendelő fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: gyámhivatal), és

ac) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú esetén a fiatalkorú ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.”

A Jr. 17. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A javítóintézet a fiatalkorú befogadásáról – a befogadás és a várható elbocsátás napjának megjelölésével – nyolc napon belül írásban értesíti)

„b) a 18 év alatti fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt,

c) a nevelésbe vett, az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú nevelésbe vételét, ideiglenes hatályú elhelyezését vagy utógondozói ellátását elrendelő gyámhivatalt, valamint a fiatalkorú ügyében eljáró területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,”

A Jr. 17. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A javítóintézet a fiatalkorú befogadásáról – a befogadás és a várható elbocsátás napjának megjelölésével – nyolc napon belül írásban értesíti)

„i) a fiatalkorú pártfogó felügyeletét ellátó illetékes szervet.”

A Jr. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg a javítóintézet naprakész környezettanulmány elkészítése és annak a javítóintézet részére történő megküldése érdekében megkeresi

a) a 18 év alatti fiatalkorú esetén a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt,

b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú esetén az ideiglenes hatályú elhelyezést, a nevelésbe vételt vagy utógondozói ellátását elrendelő gyámhivatalt, vagy

c) az a) és b) pont alá nem tartozó fiatalkorú esetén a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.”

A Jr. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A javítóintézet félévente tájékoztatja a fiatalkorú törvényes képviselőjét, a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú ügyében eljáró gyámhivatalt, valamint nevelésbe vett gyermek esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulásáról, jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről.”

A Jr. 48. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fiatalkorú ideiglenes és végleges elbocsátásáról és annak időpontjáról a javítóintézet értesíti)

„a) a 18 év alatti fiatalkorú esetében a lakóhelye szerinti gyámhivatalt,

b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét vagy utógondozói ellátását elrendelő gyámhivatalt,”

A Jr. 48. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fiatalkorú ideiglenes és végleges elbocsátásáról és annak időpontjáról a javítóintézet értesíti)

„e) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesült fiatalkorú esetén a fiatalkorú ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.”

A Jr. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A befogadáskor a fiatalkorút tájékoztatni kell – a Bv. tv. 12. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a Bv. tv. 12. § (5) és (5a) bekezdésében meghatározottakról, ideértve az orvosi vizsgálathoz való jogáról és arról, hogy kérelemre mely esetekben kötelező azt elvégezni.”

A Jr. 13. § (6) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: gyámhivatal)” szövegrész helyébe a „gyámhivatalt” szöveg, 16. § (1) bekezdésében a „befogadáskor szóban és írásban” szövegrész helyébe a „befogadáskor írásban és röviden szóban, valamint a befogadást követő legfeljebb 72 órán belül részletesen szóban” szöveg lép.

 

A kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

 

Részletek
62/2021. (XII. 29.) EMMI rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.
Magyar Közlöny 2021. évi 245. szám (2021. december 29.)